… eljött a pihenés ideje. Január másodikáig gyakorlatilag semmi dolgom sincs, viszont remélhetőleg lesz egy kis társaságom, akivel remélhetőleg meghitt pillanatokat élünk majd át. Szóval hosszú idő óta kicsit kezdem úgy érezni, hogy végre karácsony. Durva egy kis év volt ez a 2007, de a végére minden jól alakult úgy, hogy egy szavam sem lehet. Legfeljebb annyi, hogy remélem a jövő év sem hagy cserben. Azt hiszem erre inni fogok az év utolsó napján. Már intéztem egy jó kis pezsit hozzá és alig várom, hogy megkóstoljam…

…tudom nem szokásom egy nap alatt két bejegyzést írni, de ezt most nem lehetett kihagyni. A telet nem szeretem, de a hóesést annál inkább. Szal lehet egy picit irigykedni

Fura dolog amikor az emlékek felkavarnak, alapjáraton nem is gondoltam, hogy ilyen szinten is lehetséges. Szóval a minap msn-en beszélgettem egy volt barátnőmmel, úgy 5 évvel ezelőttröl és érdekes apró részletek jöttek elő. Az csak egy dolog, hogy szinte minden pillanatra emlékeztünk, de így útalag kiderült, hogy valójában ki hogyan gondolt, értelmezett bizonyos dolgokat. Olyan volt mintha egymás gondolataiban olvastunk volna mivel gyakorlatilag teljesen egyformán gondolkodtunk. A beszélgetés szépsége, hogy mindketten csak a szép dolgokra emlékeztünk, lehet, hogy csak arra akartunk emlékezni, de ez a lényegen nem változtat. A hab a tortán hogy akkor még viszonylag gyerek voltam most meg viszonylag felnőtt és kissé másképp látom a világot, így az utólagos értékelés szerint csak mosolyogni tudok saját magamon…

(PS:aki nem tud róla úgysem érti, amúgy meg csak ‘kibeszéltem’ magamból)

New job, new headache. Even when you like it and think that you are fit for the job, something distress you. Okay, thats normal, but my confidence is still down. Do I want this job? And really what kind of a job do I want? Even if I feel like I would be a good match for that company and that position – do I want to do that work? /conscience/ Hmm… There is nothing to lose, just do your best and keep going forward.